Minaret

Csupán három maradt fent belőle az országban egy Egerben egy Pécsett és egy itt Érden: ez a Minaret.

Érd-Ófaluban, a Mecset utcában áll a műemlékként számon tartott torony.

A hely jellegéből adódott, hogy Eger és Pécs is jelentősebb település volt az Oszmán Birodalom életében mint Érd. Ez a hely viszont nagyon jelentős volt mert két nagy kereskedelmi útvonal találkozásánál feküdt. Az egyik a Fehérvárról érkező a másik pedig délről Pécsről érkező és egykor a törökök ezen az útvonalon közelítették meg a hódoltság központját: Budát.

Amikor 1541 ben elfoglalták Buda várát és kialakították a hódoltságot, akkor Szulejmán szultán parancsba adta hogy lehetőleg minden fontos helyet erődítsenek meg és akkor Érdnél is építettek egy palánkvárat, ezt pedig Hamzsa bég (vagy Hamza bég) Simontornya (vagy Székesfehérvár) bégje készíttette és építtette. Ezért a török hódoltság alatt a településnek a neve Hamzsabég vagy Hamzsabek volt a korai források feljegyzései szerint.

A palánkvár az nem volt nagy alapterületű vár, viszont nagyon gyorsan fel tudták építeni és a katonáknak védelmet nyújtott bizonyos fokig. Természetesen ha olyan haderő érkezett ami tüzérséggel rendelkezik ami fel tudja gyújtani, az nagyon gyorsan megsemmisítette, amire volt is példa 1662-63-ban, amikor felgyújtották a palánkvárat és újra kellett építeni.

Ezeknek az újjáépítések során jutottak el arra a fokra, hogy hogy egyre nagyobbakat építettek, egyre több katonát fogadott be ez az erődítés, ezért ide építettek egy dzsámit is amit imahelynek használtak és a dzsámi mellé építették ezt a minaretet.

Ez a hely azért volt nagyon fontos és különleges, mert a feljegyzésekben megtalálható, hogy amikor a követség érkezett a Budai várból és ment az Oszmán Birodalom felé, akkor idáig díszkíséret elkísérték őket, díszruhában voltak és itt átköltöztek az egyszerű úti ruhába és folytatták az útjukat a birodalom belső területei felé.

Amikor pedig a pont fordítva történt, akkor idáig jöttek az úti ruhában, itt tisztálkodtak, megpihentek, díszes ruhába öltöztek és a követség innen folytatja útját Buda felé. A dzsámiból már nem maradt semmi, csak az alaprajza.

A palánkvárról 1569-ből és 1663-ból is van írásos emlék.

A minaret nagyon sokáig teljes volt, megvolt a teteje, egy 1721-es villámcsapás következtében megsérült és a két világháború közötti képeslapokon már a tető nélkül látható. Az 1960-as években Fehér Géza vezetésével végeztek itt régészeti feltárásokat és 1971-ben kapta meg a vasbeton tetőt Ferenczy Károly építész tervei alapján. A vasbeton kiegészítést szándékosan csinálták, hogy jól látható legyen, hogy az egykori korabeli műemlék miben különbözik a helyreállítottól.

1999-ben homlokzattisztítás során piros festés nyomaira bukkantak, ezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rekonstruáltak.

A dzsámi volt maga az imahely, a minaret pedig a keresztényeknél akár a templomtoronyhoz hasonlítható, hiszen a müezzin ide felment és innen szólította imára a híveket naponta ötször, az iszlám előírások szerint.

Az ima tornyot 2020-ban a vasbeton lépcső balesetveszélyes állapota miatt lezárták.

A minaret 23 méter magas, 12 szög alaprajzú, felső ajtaja Mekka felé tájolt.

A minaretről más oldalakon: