Csupán három maradt fent belőle az országban egy Egerben, egy Pécsett, és egy Érden: ez a Minaret.
Érd-Ófaluban, a Mecset utcában áll a műemlékként számon tartott torony.
A hely jellegéből adódott, hogy Eger és Pécs is jelentősebb település volt az Oszmán Birodalom életében mint Érd. Ez a hely viszont említésre méltó, mert két nagy kereskedelmi útvonal találkozásánál feküdt. Az egyik a Fehérvárról érkező, a másik pedig délről Pécsről érkező és egykor a törökök ezeken az útvonalon közelítették meg a hódoltság központját: Budát.
Amikor 1541 ben elfoglalták Buda várát és kialakították a hódoltságot, akkor Szulejmán szultán parancsba adta hogy lehetőleg minden fontos helyet erődítsenek meg és ekkor Érdnél is építettek egy palánkvárat, ezt pedig Hamzsa bég (vagy Hamza bég) Simontornya (vagy Székesfehérvár) bégje készíttette és építtette. Ezért a török hódoltság alatt a településnek a neve Hamzsabég vagy Hamzsabek volt a korai források feljegyzései szerint.
A palánkvár az nem volt nagy alapterületű vár, viszont nagyon gyorsan fel tudták építeni és a katonáknak bizonyos fokig védelmet nyújtott. Természetesen ha olyan haderő érkezett ami tüzérséggel rendelkezik, az fel tudja gyújtani, az nagyon gyorsan megsemmisítette, amire volt is példa 1662-63-ban, miután a felgyújtott palánkvárat újra kellett építeni.
Ezeknek az újjáépítések során jutottak el arra a fokra, hogy egyre nagyobbakat építettek, egyre több katonát fogadott be ez az erődítés, ezért ide építettek egy dzsámit is, amit imahelynek használtak és a dzsámi mellé építették a minaretet.
Ez a hely azért volt fontos és különleges, mert a feljegyzésekben megtalálható, hogy ha követség érkezett a Budai várból és ment az Oszmán Birodalom felé, akkor idáig díszkísérettel kísérték őket, díszruhában voltak és itt átköltöztek az egyszerű úti ruhába, majd folytatták útjukat a birodalom belső területei felé.
Amikor pedig a pont fordítva történt, akkor idáig jöttek az úti ruhában, itt tisztálkodtak, megpihentek, díszes ruhába öltöztek és a követség innen folytatta útját Buda felé.
A dzsámi volt maga az imahely, a minaret pedig a keresztényeknél akár a templomtoronyhoz hasonlítható, hiszen a müezzin ide felment és innen szólította imára a híveket naponta ötször, az iszlám előírások szerint.
A dzsámiból mára már csak az alaprajza maradt fent. A palánkvárról 1569-ből és 1663-ból is van írásos emlék.
A minaret nagyon sokáig teljes volt, megvolt a teteje. Egy 1721-es villámcsapás következtében megsérült és a két világháború közötti képeslapokon már a tető nélkül látható. Az 1960-as években Fehér Géza vezetésével végeztek itt régészeti feltárásokat és 1971-ben kapta meg a vasbeton tetőt Ferenczy Károly építész tervei alapján. A vasbeton kiegészítést szándékosan csinálták, hogy jól látható legyen, az egykori korabeli műemlék miben különbözik a helyreállítottól.
1999-ben homlokzattisztítás során piros festés nyomaira bukkantak, ezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rekonstruáltak.
Az ima tornyot 2020-ban a vasbeton lépcső balesetveszélyes állapota miatt lezárták.
A minaret 23 méter magas, 12 szög alaprajzú, felső ajtaja Mekka felé tájolt.
A minaretről más oldalakon:
- ÉrdMost: Hamzsa bég legendája
- Dívány: Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út
- Dr. Krizsán László: Történeti források és tanulmányok Érd helyiség XVI.-XVIII. századi történetéhez (SuliNet)
- Híradó: A magyar város, amelyet egy török bégről neveztek el
- Wikipédia: Érdi minaret
- Érd-Itt nincs semmi? – Kalandos Küldetés